A kísérlet és a teszt összetartozik, mint a borsó meg a héja, a fény és az árnyék, mint Bud Spencer és Terence Hill, Stan és Pan, Hewlett és Packard, Piroska és a farkas, a szépség és a szörnyeteg
Időnként – legjobb véletlenszerűen – le kell tesztelni, beválik-e a belégzés – lent tart – kilégzés, a hideg fej-meleg láb stb. Visszarándulni az emberek világába, az emberek világának abba a részébe, ahol kockázatnak van kitéve a száztizennéhány napon át gyakorolt, viszonylagos biztonságunk. A teszt sikeres, ha:
– képesek vagyunk kommunikációra
– el tudjuk dönteni, mi az, amit megengedhetünk magunknak és megengedhetünk másoknak magunkkal kapcsolatban.
Akármi is az eredmény, utána nyugodtan ihatunk egy fél szatmári szilvát és két pohár sört (az egyik legyen világos, savanyú, az jól megy a szilvához, a másik legyen barna, “irish”, kávéízű, az jól megy a hideghez).
Ha még másnap is gondolunk a tesztre, ne töprengjünk, a következő tesztig térjünk vissza a sivatagba, bátran, mint a nyúl.

