Nagyon rossz pozíciókat tudunk felvenni. Ráadásul, minél hosszabban csinálunk valamit, annál jobban belekövülünk a pozíciónkba. Így megy tönkre minden. Mintha lassan lekötöznénk magunkat, az egyre korlátozottabb mozgás pedig vergődéssé válik. De ha sosincs megfelelő hely és idő (mármegint) arra, hogy ezeket megoldjuk (megbeszéljük, megöleljük, megmosolyogjuk, megengedjük stb), akkor nincs mit tenni, csak elvágni lehet a selyemzsinórt.

