A nő az ötvenharmadik napról, az eszkimó a kutyájával, meg a szörfös fickó mennek a sivatagban, amikor a nő hirtelen, egyik pillanatról a másikra eltűnik.
Megállnak, néznek jobbra, néznek balra, fel és le, előre, hátra, sehol sincs. Várnak. Eltelik egy nap, eltelik két nap, egy hét, egy hónap, két hónap, fél év, egyszer csak ugyanolyan váratlanul megjelenik a nő, éppen ott, ahonnan eltűnt.
Mire az eszkimó: Nők. Sose szabadulsz meg tőlük.

