Aztán az is eszembe jut, hogy a lassú áramlásnak is lehet nagy örvénye. Mi az hogy. És ennek megfelelően egyes szakaszokon állóvíznek is hathat. Hathét, hatnyolc És az ezek az állóvíz-szakaszok így sokkal értékesebbnek tűnnek.

A lassú áramlás persze nem víz, ez csak a hasonlítás kelléke. Az áramlás a homoké is a sivatagban.

Két varjú megy a sivatagban.

Megszólal az egyik: Hé, ez már egy új év!

Mire a másik: Kár.

És amikor elkezdtem, már benne voltam egy lassú folyamatban. A kettő most kapcsolódik csak össze a fejemben.

A lassú szövegek ideje jött el.

A lassú nem mindig hosszú, de inkább hosszú. A lassúban úgy tűnhet, sok az ismétlés. De nem sok. A lassúban az ismétlés olyasmi, mint a folyó, hogy sose ugyanaz kétszer. A lassúban az ismétlés valamiféle nyomaték és valamiféle megszabadulás. Szavak sztriptíze. Lassan levetik a jelentéseiket.

Amikor elkezdtem, azt hiszem, nem tudtam, hogy nemcsak a türelemjáték (meg a légzőgyakorlatok stb.) lesz a lényeg. A türelemhez van köze egyébként.

Ez a lassúság gyakorlása. A lassúság újrafelfedezése és kitartó gyakorlása.

Nem szaladni elébe a dolgoknak – ez akkor is így van, ha az egész egy nagy elébeszaladás – nem lenni tudatában a legjobb pillanatokban is annak, hogy mindjárt vége van, hanem benne maradni, ahogy a rossz pillanatokban is, akár napokig, hetekig, ráérni kivárni ahogy elgörgetik magukat, órára óra, napra nap, színre szín és így tovább. Arra az egyre figyelni, hogy létezik a haladás (hiába látszik nyugalomnak), és megvan a saját tempója. Kiengedni az irányítás kényszere alól azt, amit nem irányíthatunk. Hagyni lassúnak lenni, ami lassú.

Ez könnyűnek hangzik, és egyszerűnek. Mégis száznegyvenöt nap.

Megvan az a jelenet, amikor Michael azt mondja Kaynek, hogy na most, most az egyszer kérdezhetsz a dolgaimról? (A keresztapa)

Hát olyan is simán lehet egy egész élet, egy élet valakivel, mint az az egyetlen jelenet. Az az egész jelenet, azzal a blazírt blöffel.

Egy-egy évet fel lehet tenni valamire. Ez maga az optimizmus. Várunk tőle valamit. Valami azután jobb lesz, valamit elérünk, vagy legalább valami más lesz. Egy-egy éveket tenni egy-egy dologra.

Nem mintha olyan sok lenne összesen.

Közel negyven évig lassan, folyamatosan és kitartóan romlott az állkapcsom állapota. Nos, ezt próbáljuk helyrerántani két év alatt. El lehet képzelni.

Semmi köz.

Hol vagy? Semmi közöd hozzá. Mit csinálsz? Semmi közöd hozzá. Hogy vagy? Semmi közöd hozzá. Min dolgozol? Semmi közöd hozzá.

Gyalogolunk a Semmi közben. A semmi közben.

Lassan átvezetjük magunkat ezen is. Ezen a sivatagon, ezen az éven. Mindenki fogja meg valakinek a kezét. Akkor nem lesz baj.

Csendes. Éj.